A Borász

Mucsi Zalán alföldi származású, harmadik generációs borász. A Tolnai borvidéken található Gyönkre udvarolt, közben a szekszárdi borvidékkel kacérkodott, de apósa gyönki pincealapítást javasolt neki. A völgyben megbúvó, sváb hagyományokkal rendelkező kisvárost környező dombokon szőlőültetvények és mintegy 300 pince található. Mucsi Zalán egy a Pelzberg-dűlőben található romos pincébe szeretett bele, amit aztán az esküvőn összetáncolt pénzből vásároltak meg 2008-ban és ezzel kezdetét vette a birtoképítés. Az 1880-ban épült présházat renoválták, szőlőt telepítettek. Az első évben mindössze egy hordónyi öreg tőkés kékfrankos született, és a 300 palack két nap alatt elkelt. Ez volt az első sikerélmény, amely meggyőzte a családot, hogy érdemes komolyabban foglalkozni a pincészettel.

A Grál Borpince

Az évek során több területet is sikerült megvásárolni a birtokközpont körül, így a teljes terület mára elérte a 2,5 hektárt. Fajtákat tekintve a kékfrankosé a vezető szerep, az öreg tőkés ültetvény mellett fiatal telepítésű osztrák klónok várják a termőre fordulást. Cabernet franc, merlot és kadarka osztozik még a területeken, melyeket a kezdetektől fogva organikusan művelnek, nem használnak felszívódó-, gyomirtó-, és rovarölő szereket. A gépesítés a régi ültetvényeken kivitelezhetetlen, háti permetező és kézi munka, na meg embert próbáló meredekség jellemző. A talaj agyag és lösz, melyeket mészkőfoltok tarkítanak. A borok spontán erjednek, csak minimális ként kapnak, a vörösöket szűretlenül palackozzák. A Grál Borpince borai nagyon hamar ismertté, keresetté és elismerté váltak. A 2012-es évjárat a Borászportál 2015. évi "Magyarország legjobb kékfrankosa!" címet érdemelte ki. A borok nagy része a csúcsgasztronómiában talál gazdára.